Az EU nem teljesíti az USA legújabb szankciós követelését Oroszországgal szemben

Miközben a szankciókhoz még mindig foggal-körömmel ragaszkodó Nyugat az USA kézi vezérlésével már a tizenegyedik tiltócsomagot állítja össze Oroszország ellen, a repedések tovább mélyülnek a legendásnak mondott együttműködési rendszerben. Brüsszel fülében mintha visszhangoznának Macron szavai a stratégiai autonómiáról és a vazallus-létről, és először a háború kitörése óta határozottan visszautasított egy olyan amerikai javaslatot, amely garantáltan még nagyobb kárt okozna a már így is agyonnyomorított európai iparnak és kereskedelemnek. 

Dupla és semmi

A G7-ek hirosimai találkozója előtt az USA máris elkészített egy nyilatkozattervezetet, amely az eddigi kereskedelmi szankciók helyett egyetlen húzással tulajdonképpen teljes exporttilalmat fogalmaz meg Oroszország irányába – írja a Financial Times a birtokába jutott dokumentumokra hivatkozva. A tervezet szerint a tilalom egyedül a mezőgazdasági és gyógyszeripari, illetve a valóban nélkülözhetetlen termékekre nem vonatkozna.

Az ötlet jól jelzi, hogy már maga az USA is kétségbe vonja az eddigi szankciós politika hatékonyságát, különös tekintettel az azt kijátszhatóvá tévő kiskapukra, amelyeken keresztül Moszkva továbbra is fenntartja kereskedelmét olyan termékekkel kapcsolatban, amelyek elméletileg nem kerülhetnének be Oroszországba. 

„A mi szempontunkból kivitelezhetetlen”

A javaslat egyszerre keltett zavart és megdöbbenést a G7-es partnerekben, elsősorban Japánban és az EU-ban, amelyek azonnal jelezték, hogy kivitelezhetetlennek tartják a felvetést. 

Japán ezer szállal függ az Oroszországgal való kereskedelemtől, elsősorban az energia területén. A szigetország nem rendelkezik saját fosszilis, kitermelhető energiahordozókkal, ezért energiaellátása egyelőre – a függetlenedési szándékok ellenére – az import földgázra és szénre támaszkodik. Tokió szerint az orosz LNG-ről való lemondás pusztító hatással járna az energiabiztonságára, ezért mindent megtesz a szállítások biztosítása érdekében. A mindent szó szerint kell érteni, ugyanis Japán – speciális helyzete okán – felmentést kapott az alól a szankció alól, amelynek meghozatalában ő maga is részt vett. 

Az USA ötlete teljesen érthető módon drasztikus gazdasági és kereskedelmi reakciót váltana ki a Kreml részéről, ezért a szigetország azonnal jelezte, hogy részéről a vita máris lezártnak tekinthető, mivel soha nem fog beleegyezni.

EU: határozott nem!

Az USA Nemzetbiztonsági Tanácsa még mindig határozottan amellett érvel, hogy a G7-ek olyan szankciókat és exportellenőrzési intézkedéseket vezettek be Oroszországgal szemben, amelyek aláásták Moszkva háborús finanszírozási képességeit. Brüsszel kényszeredetten hajtogatja ugyanezt, ám az mostanra világosan kiderült, hogy a Kreml hosszú háborúra rendezkedett be, gazdasága egyáltalán nem roppant meg a várt módon, a szankciós politika viszont kifogyott a lehetőségekből. A tizenegyedik csomag tervezete gyakorlatilag az eddigi szankciók kijátszási lehetőségeinek szigorításáról szól. (Bármennyire akarja Ukrajna és néhány háborúpárti ország az orosz nukleáris iparra kiszabott tiltást, azt Magyarország és több más uniós tagállam is habozás nélkül megvétózná.)

Ha az EU belemenne az amerikai javaslatba, azzal gyakorlatilag is beismerné, hogy 14 hónapja tartó szankciós politikája fabatkát sem ért, és inkább nulláról kell kezdeni az egészet, ezúttal drasztikusabb eszközökkel. Brüsszel azonban teljesen tisztában van ennek mind társadalmi, mind kohéziós következményeivel: az EU tagállamai kezdenek nagyon belefáradni az ukrajnai háborúba, az újabb és újabb szankciós csomagok összeállításakor pedig egyre nagyobb a perpatvar, sőt: egyre sűrűbben kell előrántani a vétókártyát is (Magyarország részéről különösen), amikor olyasmit akarnak bevezetni, ami katasztrofális hatással lehet egy-egy ország gazdaságára és energiaellátásra nézve. 

Az EU tehát szintén elutasítja a javaslatot, mondván: ha az eddigi szankciós rendszert egy teljes exporttilalommal cserélnék fel, az egy végeláthatatlan vitafolyamatot indítana el a gyorsaságáról amúgy sem túl híres európai bürokratikus rendszerben, ráadásul teljesen jelentéktelenné tenné a jelenleg érvényben lévő intézkedéseket. 

A hirosimai G7-csúcs május 19-én kezdődik. Az elhangzottak alapján a napirenden több mint valószínű, hogy nem fog szerepelni a teljes exporttilalom tervezete.

Fotó: MTI/EPA/AP/Francisco Seco